Mindig is tetszett egy híres művészeti alkotás újra értelmezése. Így kipróbáltam és Joan Miró két munkáját gondoltam újra, fordítottam át az én képi nyelvemre. Természetesen maradt a nő központúság, ami a címekből is kiderül.:

-Nő és madár holdfényben

-Nő és madár a Nap előtt

A kiválasztott két Miró kép bár nem sorozat, de én ezt megváltoztattam. Számomra adta a képek témája az egymásból fakadót. Az első a Nő és a madár holdfényben, mely az én munkámon az éj sötétjében felvillanó csillagokkal jelenik meg még lányként. A második kép a Nő és madár a nap előtt, itt már állapotos asszonyként látható a figura.

A megváltozott test mellett az idő folyása is megjelenik. Az éjszaka, a sötét a várakozást az álmos egy helyben állást jelképezi. Az idő nem változik nem terem semmi, minden áll és pihen. Majd megjelenik a nap, kizöldül a táj és fény borít be mindent. Termőre fordul a világ.

A madár megjelenése nekem a lélek leképződését jelenti. Már az eredeti képen sem egy szárnyas állat van, így én sem ragaszkodtam ehhez a formához. Az apróbb figurák a két nő érzelmeit, belső félelmeit jelenítik meg. Az éjszakában élő lány lelke a magasba tekint, várja a változást és fohászkodik érte. Míg a napot élvező asszony lelke boldog, de letekint a kerekedő pocakra, hisz anya lesz és félti magzatát. A lelkek nemcsak a jelenben léteznek, mint a nők, hanem a jövőbe tekintenek és érzik a változás közeledtét.