Nos jöjjenek a képek. Mivel a művésztelep főprofilja a festés volt, így a grafikát hanyagoltam és az ecseteket ragadtam meg, illetve éltem a kollázs adta lehetőségekkel. A szűz fohásza (30*40cm, tus, akril, papír, vászon) Caritart tulajdonában

Az egyetemen egyik tanárom mondott olyasmit, hogy a grafika egy játék. Szóval játszunk bátran, a végén még valami jó is kisülhet belőle. Most ez lett a játék vége. A lapokra a festék monotípia, hengerelés vagy csapkodós gesztusfestészet által került rá. A kiméra alakok, pedig indigó segítségével…

Mindig is tetszett egy híres művészeti alkotás újra értelmezése. Így kipróbáltam és Joan Miró két munkáját gondoltam újra, fordítottam át az én képi nyelvemre. Természetesen maradt a nő központúság, ami a címekből is kiderül.: -Nő és madár holdfényben -Nő és…

Ahogy a címben is mondom, mindig marad egy kevés festék és azt bizony nincs szívem kidobni, így ilyenkor mindig jöhet a monotípia.  Pillanatok elnevezést kapta.

Nos a munkám technikáját nehéz meghatározni. Talán monotípia lehetne, de egy hidegtű dúcról készítettem, szóval bizonyos szinten újra reprodukálható így a monotípia kifejezés nem a legjobb rá. Teljesen véletlen, hogy megmaradt, eredetileg a dúcot épp visszatörölni…

Bemutatom a diploma munkámat, melynek címe Kapcsolatok. Több szempontból is vizsgáltam ezt a szót, például figyelembe vettem az emberek közötti kapcsolatot, ezalatt nemcsak a két nem közötti szálakra gondolok, hanem az azonos neműekre is. Maga a grafikai lap a/1-es méretű így volt…