Ez a munkám is egy művésztelepen készült. Érdekesége, hogy ezt a grafikát tartom az egyik mérföldkövemnek, hisz innen eredeztetem több képem is pl.: a diplomamunkám vagy az Emberpár, ami csak pár nappal később készült el, mint ez a tus rajz.
Ez a munkám is egy művésztelepen készült. Érdekesége, hogy ezt a grafikát tartom az egyik mérföldkövemnek, hisz innen eredeztetem több képem is pl.: a diplomamunkám vagy az Emberpár, ami csak pár nappal később készült el, mint ez a tus rajz.
Nos a munkám technikáját nehéz meghatározni. Talán monotípia lehetne, de egy hidegtű dúcról készítettem, szóval bizonyos szinten újra reprodukálható így a monotípia kifejezés nem a legjobb rá. Teljesen véletlen, hogy megmaradt, eredetileg a dúcot épp visszatörölni készültem a nyomtatáshoz, amikor észre vettem ezt a "szemetet" és most már jobban tetszik mint a nyomat ami készült. A tanulság: mindig nagyon figyelj oda mit csinálsz, mert még egy jobb is kisülhet! :D
A kép átlója amolyan fordított idősík. Én mindig úgy nézem, hogy az ember visszaváltozik állattá, de ahogyan tetszik. :)
A rajzom címe és tartalma alapján is illusztrációnak tűnik, pedig Shakespeare műve annyira nem inspirált. Inkább Émile Zola Állat az emberben regénye volt az ihlet adó. Az emberi és állati ösztönök és habitus hasonlósága gondolkodtatott el. Illetve ennek ábrázolása.
Bemutatom a diploma munkámat, melynek címe Kapcsolatok. Több szempontból is vizsgáltam ezt a szót, például figyelembe vettem az emberek közötti kapcsolatot, ezalatt nemcsak a két nem közötti szálakra gondolok, hanem az azonos neműekre is. Maga a grafikai lap a/1-es méretű így volt hely különböző csoportok és egyedül állók elhelyezésére. Az érdekessége, hogy ezeknek van elnevezése és a társadalomban meglévő fogalmakat, helyzeteket illetve problémákat ábrázolja.
Az egyik kedvenc grafikai eljárásom a dombornyomás. Érvényesül a forma a fény és az árnyék is, ráadásul a papír is hangsúlyos elemévé válik a képnek. Valószínű, hogy grafikusi perverzióm a papír csodálata. :)
A következő két grafikám nem sorozat, csak technikája és megvalósítása azonos, így egy bejegyzésbe kerülnek.
Emberpár, 2012
Egyik kedvenc művészettörténeti korszakom az őskor. Rengeteg összefüggés van az alkotások között úgy, hogy megtalálási helyüket gyakran egy kontinens választja el. Ezen mindig elcsodálkozom. Egyik ilyen apróság a lélek ábrázolása is, ami a csigavonalból eredeztethető. Ezt dombornyomattal oldottam meg, hisz az is olyan, hogy ott is van meg nincs is. Látod is, nem is.
Ahogy a cím is mutatja az alap ötletet Émile Zola azonos című kötete adta. A történetnek nincs köze a rajzokhoz, szóval nem illusztráció. Csak tovább gondolás, táplálkozás néhány szóból.
Bár ez egy sorozat, mégis minden képnek saját címe van, ami persze szervesen kapcsolódik a kép tartalmához. Jókedvet a képnézegetéshez. :)
Hiúság
Gyerekkori vágyam a mesekönyv illusztráció, még kedvenc rajzolóm is volt! :) (Na jó még most is nagyon szeretem.) Szóval, bár az elmúlt években hanyagoltam az ilyen rajzokat, mégis mindig ott volt a gondolataim között a dolog. Így a nyáron bele kezdtem. Íme az első próbálkozások.:
Részt vettem néhány művésztelepen, ahol gyakran egyik kötelező téma a vízpart volt. Ilyesmi munkák is születtek.: