Egyik este előkaptam az ecseteket és különböző alakokat kezdtem festeni, majd a legjobbakat már másnap linóleumból ki is metszettem. Végül ez a grafikai sorozatom lett az előzménye a diplomamunkámnak.

Ez a munkám is egy művésztelepen készült. Érdekesége, hogy ezt a grafikát tartom az egyik mérföldkövemnek, hisz innen eredeztetem több képem is pl.: a diplomamunkám vagy az Emberpár, ami csak pár nappal később készült el, mint ez a tus rajz.

Nos a munkám technikáját nehéz meghatározni. Talán monotípia lehetne, de egy hidegtű dúcról készítettem, szóval bizonyos szinten újra reprodukálható így a monotípia kifejezés nem a legjobb rá. Teljesen véletlen, hogy megmaradt, eredetileg a dúcot épp visszatörölni…

A kép átlója amolyan fordított idősík. Én mindig úgy nézem, hogy az ember visszaváltozik állattá, de ahogyan tetszik. :)

A rajzom címe és tartalma alapján is illusztrációnak tűnik, pedig Shakespeare műve annyira nem inspirált. Inkább Émile Zola Állat az emberben regénye volt az ihlet adó. Az emberi és állati ösztönök és habitus hasonlósága gondolkodtatott el. Illetve ennek ábrázolása.